Emésztőrendszer

 

Nyál: hígan folyó víztiszta folyadék, napi mennyisége napi 1-1,5 l.
Tartalmaz: vizet, ásványi sókat, baktériumölő anyagokat, szénhidrát bontó enzimeket.
Nyál szerepe:

1.     száj nyálkahártya nedvesen tartása

2.     összerágott, szilárd táplálékot összeragasztja, külső felszínét csúszóssá teszi.

 

Emésztés a szájüregben:

 

A SZÁJÜREGBEN A TÁPANYAG NEM SZÍVÓDIK FEL.

A száj nyálkahártyáján keresztül felszívódhat az alkohol, egyes gyógyszerek (Nitromint), és mérgek.
A szájüreg hátsó szűk nyílása a torok (a garat). A garat alsó részének folytatásaként a nyelőcső (nyaki szakasz), majd a mellüregbe halad lefelé (mellkasi szakasz) és itt érintkezik a szív bal pitvarával, a légcsővel, az aortával, majd a rekeszt átfúrva a hasüregbe jut(hasüregi szakasz) és a gyomorban a kardián át nyílik (gyomor lerajzolása fénymásolatból).

Gyomor felépítése:

A nyálkahártya jellegzetesen redőzött.
A nyálkahártya kötőszövetes rétegében találhatók a gyomor mirigyei.

A fundus-a gyomor kitüremkedő szakasza- 
3 sejt típus található:

1.     fősejt,

2.     fedősejt,

3.     melléksejt.

 

A korpusz-gyomortest- és pilorus területén lévő mirigyekben nyákot termelő sejtek találhatók. A nyák fontos szerepet játszik a gyomor nyálkahártya védelmében. A gyomor izomrétegét három irányban sima izom alkotja. A pilorus területén gyűrű záróizom található, mely emésztés közben zárva van.

 

Gyomornedv

a gyomor mirigyei termelik, napi 1- 1,1/2l tartalmaz : ásványi sókat, 0,1 normál erősségű sósavat, enzimeket, kimozin folyékony tejfehérjéket csapja ki, a lipáz a zsírbontó enzim.
A legerősebb gyomornedv elválasztás akkor indul meg, amikor a táplálék a gyomorba jut. A nyálkahártya hámsejtjeiben gasztrin nevű hormon képződik, amely vérkeringés révén jut a fundus mirigyihez, és erős gyomornedv elválasztást vált ki.

 

Emésztés a gyomorban

A pepszin enzim csak erősen savanyú közegben képes működni, melyet sósav biztosít. A fehérjék emésztéséhez nélkülözhetetlen.
A gyomorban szénhidrát emésztés nincs, mivel a gyomornedv szénhidrát enzimet nem tartalmaz. Zsír emésztés sem történik. A gyomorból tápanyag nem szívódik fel.  Felszívódhatnak a gyomorból különböző gyógyszerek, alkohol, méreg.
A gyomor jellegzetes mozgása perisztaltikus, amely emésztés közben zárt pilorusz mellett 10-20 mp- ként halad végig a kardiától a piloruszig. Ez a mozgás biztosítja a táplálék keveredését a gyomornedvvel. Az üres gyomor jellegzetes mozgása az éhség perisztaltika. A gyomornedv az erős összehúzódás miatt keveredik fundusban lévő levegővel, ami a jellegzetes gyomorkorgást eredményezi. A gyomor emésztés befejezése után a pilorusz gyűrűs záró izma megnyílik, és a perisztaltikus mozgás a gyomortartalmat a vékonybélbe juttatja.

Vékonybél- a tápcsatorna 5m-es szakasza

 

Három része van:

1.     patkóbél (duodenum)

2.     éhbél (jejunum)

3.     csípőbél (ileum)

Patkóbél - amelyet nyombélnek is neveznek, 30 cm hosszú bélszakasz. A patkóbél homorulatában helyezkedik el a hasnyálmirigy.
A leszálló szakasz belső felszínén szemölcsszerű kiemelkedés van, ez a Vater-papilla, itt nyílik a patkóbélbe a közös epevezeték, és a hasnyálmirigy fő kivezető csöve. 

Az éhbél és a csípőbél
A csípőbél utolsó jobb oldali szakasza a vakbél. A két bélszakaszt hosszú hashártya kettőzet (mesentérium) a hátsó hasfalhoz rögzíti. A mesentériumban futnak a vékonybél idegei, vér és nyirok erei. 

A vékonybél falának szerkezete
Körkörösen elhelyezkedő redők figyelhetők meg. A nyálkahártya 0,1-1 mm hosszúságú kiemelkedései a bélbolyhok, amelyek a felszívó felület növelését szolgálják. A bélboholy belsejében artéria, véna és nyirokér húzódik, a táplálék felszívódásában játszanak fontos szerepet. A nyálkahártyát hengerhám alkotja, azaz hámsejtek.

 

A mezenteriát növelő képletek:

  • nyálkahártya redői

  • bélbolyhok

  • a hámsejtek mikró bolyhai.
     

A nyálkahártya kötőszövetes rétegében mirigyek találhatók, bélnedvet termelnek. A patkóbél falában nagy számban találhatók brunner mirigyek, amelyek váladéka lúgos vegyhatású. Ez a vékonybélbe kerülő savanyú gyomortartalmat lúgossá változtatja. A nyálkahártyában lévő nyiroktüszők limphocitákat- első sorban B sejteket- termelnek. A vékonybél falának izomrétegét kétrétegű sima izom alkotja, amely az él mozgását biztosítja. A fal külső rétege a hashártya zsigeri lemeze, mely a bélfodor révén éri el a vékonybelet. A vékonybél részei: hámsejt, kötőszövet, sima izom.

 

A máj

Kettő lebenyből áll, a lebeny között H alakú barázda rendszer helyezkedik el. Jobb oldali elülső részén van az epehólyag, a jobb hátsó részén van a véna cava inferior. A H alakú barázda harántszára a májkapu. A máj májsejtekből épül fel. A májsejtek egy rétegben májlemezeket képeznek.
A máj két érrendszerből kap ért- a v. portae, az a. hepatika- azaz kettős vérellátása van.
Az epe utaknak a májon belüli és májon kívüli szakasza van.


A máj működése:

 

1. epetermelés- napi mennyisége 0,5-1 liter, a májepe a közös epevezetékbe jut.


2. epesav termelés: az epesavakat a májsejtek koleszterinből képezik. Az epesavak fontos szerepet játszanak a    zsírok emésztésében.


3. epefesték termelése: az epefesték (bilirubin) a haemoglobin anyagcsere bomlás terméke. A lebontott vörös vérsejtekből felszabaduló hemoglobin a RES (maradék sejtjei) bontják, és a folyamat során nem egymáshoz rendelt(konjugált) bilirubin vagy indirekt bilirubin képződik. A konjugált bilirubint a májsejtek az epébe kiválasztják, a vékonybélbe kerül. A vékonybélben a konjugált bilirubin tovább alakul, egy részéből szterkobilinigén, majd szterkobilin lesz, amely a széklet jellegzetes színét adja. A másik részéből urobinogen-ubg- képződik. Az ubg a vékonybélből


4. visszaszívódik a bélbe, ahonnan egy részét a vese kiválasztja, annak jellegzetes színét adva. Az ubg másik részét a májsejtek felveszik és újra bilrubinná alakítják.


5. a máj szerepe a vérképzésben. A magzati élet 2-7 hónap között a vörös vérsejtek a májban képződnek.
6. a máj mint vérraktár


7. a máj szerepe a fehérje anyagcserében

 

a. aminosavakból fehérjéket képez, pl.: albumin, globulinok egy része, véralvadási faktorok, stb.
b. nem esszenciális aminosavakat képez aminosavakból
c. aminosavakból szénhidrátokat (glükoneogenezis)

 

8. a máj a szénhidrát anyagcserében különböző feladatokat lát el

a. a vércukorból glikogént képez és azt raktározza.
b. a szénhidrátokat átalakítja zsírrá

 

A májnak ezt a működését különböző hormonok irányítják.


8. a máj szerepe a zsír anyagcserében

a. a máj a zsírt zsírsavra és trigliceridre hasítja.
b. a szénhidrátot zsírrá alakítja.
c. a koleszterin lebontásában és kiválasztásában fontos szerepet játszik

 

9. a máj szerepe a vitaminok anyagcseréjében.

 

a. carotenből A vitamint képez
b. B12 vitamint és folsavat raktároz.
c. részt vesz a D vitamin kialakításában
d. K vitamin jelenlétében protronbin-t termel.

 

10. A máj szerepe a méregtelenítésben

A májsejtek súlyosan károsodnak. A máj nem tesz különbséget a mérgek és a gyógyszerek között, emiatt a gyógyszerek jelentős részét a máj hatástalanítja.  Aloe Vera Plus, Acidophilus Plus, Carotenoid Complex,Formula IV.

A Formula IV -ről bővebben a Tartalomjegyzékben olvashat.

A Carotenoid Complex leírása megtalálható a Daganatok cím alatt.

Az Aloe Vera Plus, Acidophilus Plus a www.munka-szorakozas.hu weboldalon hanganyag formájában megtalálható, az alábbiakban olvasható.